blogot akarok irni. megint. csak nem tudom, h lehet-e. nem tudom, h mennyi volt az erofeszites ez elmult tobb mint ket evben, es mennyire ment spontanul az egesz. de igy bele-beleolvasva az az erzesem, h elegge magatol ment a dolog.

azon morfolok, h mi valtozott. nem tortenik annyi minden? nincsenek kerdesek? nincsenek gondolatok? es arra jutok, h ezek menten a vonalak menten nincs valtozas. talan arrol van szo, h egyre kevesbe vagyok nyitott masok velemenyere, ill akikere kivancsi vagyok, azokkal megbeszelem szoban[emailben].

finomabban[korrektebben] megfogalmazva talan azt is mondhatom, h kezdek letenni az emberekrol, kezdem egyre inkabb azt gondolni, h az en velemenyem vajmi keveset szamit.

meg finomabban: kezdek maximalisan tolerans lenni, kezdem azt gondolni, amit a rabbi az anekdotaban, h ugyanis "tudod mit? neked is igazad van."

[mar csak azt kell kitalalnom, h ez lustasag, erzeketlenseg es nem komoly, vagy ez egy valid hozzaallas es gondolhatom komolyan]